Jegyzőkönyv az FGSZE 2014.május 20-i közgyűléséről

Közgyűlési jegyzőkönyv

 

Készült:          a Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületének székhelyén, 2014.            május 20-án megtartott vezetőségválasztó közgyűlésen.

Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint.

 

Török Imre az Egyesület elnöke köszönti a jelenlévőket.

A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a 26 intézményi és a 10 egyéni tagból 20 fő van jelen, tehát a közgyűlés a meghirdetett időpontban nem határozatképes, ezért a Közgyűlést bezárja és 10,15 órára újból összehívja.

Török Imre megnyitja a 10:15-re újra összehívott Közgyűlést.

Megkérdezi, hogy mindenki időben megkapta-e a meghívót és a beszámolóra vonatkozó anyagokat. Hozzászólás, észrevétel nem hangzott el.

 

Javaslatot tesz a napirendre:

 

  1. Elnöki beszámoló a 2013. évről
  2. 2013. évi számszaki beszámoló és közhasznú jelentés
  3. Felügyelő Bizottság jelentése a beszámoló felülvizsgálatáról
  4. 2014. évi munkaterv és költségvetés
  5. Az Egyesület Alapszabályának módosítása
  6. Vezetőségválasztás
  7. Konzultáció a felsőoktatási intézményi gazdálkodás időszerű kérdéseiről

 

Jegyzőkönyvvezetőnek Bán Tamásnét, hitelesítőknek Falusi Károlynét és Tóth Imrét javasolja felkérni.

Hozzászólás, észrevétel nem hangzott el.

A közgyűlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

 

1/2014 (V. 20.) számú közgyűlési határozat

 

A közgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta, jegyzőkönyvvezetőnek Bán Tamásnét, hitelesítőnek Falusi Károlynét és Tóth Imrét megválasztotta.

 

Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy Egyesületünk az elmúl három évi, valamint  a 2013. évi tevékenységét az alapszabályban foglalt főbb célkitűzések alapján végezte.

2013 májusában sikeresen zártuk a 2012 szeptemberében, a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Menedzserek Országos Szövetségével közösen szervezett III. Felsőoktatási menedzsment tanfolyamot, amely havi két alkalommal, mintegy 70 órában foglalta össze a felsőoktatás utolsó10-15 évétnek az irányítási, gazdálkodási, szervezési és ellenőrzési tapasztalatait, valamint a jelenlegi és a közeljövő feladatait. A programra 9 intézményből 17 fő részvételét regisztráltuk, de voltak egy-egy napi programra jelentkezők is. A program összesen 37 fő előadót foglalkoztatott. A tanfolyamot rendszeresen látogató hallgatók (14 fő) a tanfolyam végeztével tanúsítványt kaptak. A tanfolyam előadásainak anyagát tanulmánykötetben kívánjuk megjelentetni, amely már a harmadik kiadványunk lesz. A kötet nyomdai előkészítés alatt áll.

Októberben és decemberben tartottunk egy-egy továbbképzési napot az Egyesület tagjai részére az államháztartási számvitel változásairól és az azzal kapcsolatos kincstári-,valamint a  2014. évi adó változásokról. Májusban és  októberben dr. Klinghammer István államtitkár úr is vendégünk volt, aki a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányairól tartott előadást és konzultációt..

Alapvető működési forrásunk a tagdíjbevétel, e címen 2013. évben 3.663 ezer Ft folyt be. Tanfolyami bevételek címén 4.540,0 ezer Ft bevétel keletkezett. A kiszámlázotthoz képest a hátralék 604,5 ezer Ft, amelyből 2014 január óta már 450 ezer Ft rendeződött Árfolyam nyereségből és kamatbevételből 282,1 ezer Ft, irodai eszközértékesítésből 20,0 ezer Ft bevételünk származott.

Az Egyesület 2013. évben sem központi költségvetési, sem önkormányzati támogatásban nem részesült.

A közhasznú és alapcél szerinti tevékenység 8.213,3 ezer Ft költségeiből a személyi jellegű ráfordítás 6 034 ezer Ft, ebből:

tanfolyami előadói díjak és megbízási díj 1 654 ezer Ft,

2 fő vezető tisztségviselő tiszteletdíja 2 280 ezer Ft,

a tanfolyamok étkezési költsége  (910 ezer Ft), ezzel együtt a rendezvények      reprezentációs kiadásai és járuléka 1 081 ezer Ft,

bérjárulékok 1 018 ezer Ft.

Az anyagjellegű ráfordítások részletezését a funkcionális beszámoló tartalmazza.

A beszámolás évében tárgyi eszköz beszerzés nem történt, az elszámolt éves értékcsökkenés 55,6 ezer Ft. A tárgyi eszközök 810,6 ezer Ft-os bruttó értéke 21,6 ezer Ft nettó állományi értékre csökkent.

A passzív időbeli elhatárolás tartalmazza a menedzser tanfolyam 2014-ben megjelenő tanulmánykötetre félretett 693,9 ezer Ft-ot, valamint a decemberi előadói díj 50 ezer Ft áthúzódó kiadását.

Egyéb ráfordítások értéke 193 ezer Ft, amelyből 180 ezer Ft árfolyam veszteség, 13 ezer Ft az értékesített irodabútor terven felüli értékcsökkenése.

A 2013. évi közhasznú tevékenység eredménye 293 ezer Ft.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet nem végez, az Áfa-nak nem alanya, társasági- és helyi adófizetési kötelezettsége nincs. Rajta vagyunk a NAV köztartozásmentes adózók listáján.

  1. év folyamán egy közgyűlést és egy elnökségi ülést tartottunk.

Folyamatosan működtetjük a www.fgsze.hu honlapot.

Hozzászólás, észrevétel, kérdés nem hangzott el.

A közgyűlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

 

2/2014 (V. 20.) számú közgyűlési határozat

A közgyűlés az elnöki beszámolót egyhangú igen szavazattal elfogadta.

 

Török I.: megkérdezi Bán Tamásné főtitkárt, hogy a kiküldött számszaki beszámolóhoz kíván-e kiegészítést tenni?

 

Bán T-né: A számszaki beszámoló közhasznúsági mellékletében a törvényi hivatkozást módosítottuk a kiküldött anyaghoz képest a felsőoktatási törvényre. Tekintettel arra, hogy 2013. évben az Egyesület pozitív eredménnyel zárt, így a két év átlagában tudjuk teljesíteni a közhasznúsághoz szükséges teljesítmény mutatókat.

 

Hozzászólás, észrevétel, kérdés nem hangzott el.

 

Török I.: felkéri Baumgartnerné Holló Irént  a Felügyelő Bizottság tagját, hogy ismertesse az FB véleményét a számszaki beszámolóról.

 

Baumgartnerné Holló Irén ismertette a Bizottság ellenőrzési tapasztalatait tartalmazó jelentést (csatolva). A számszaki beszámolót az Elnökségnek elfogadásra javasolja. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az 1%-ok felajánlása az Egyesület részére a közhasznúság egyik mércéje, és ehhez a jövőben a tagok nagyobb mértékben járuljanak hozzá.

 

Hozzászólás, észrevétel, kérdés nem hangzott el.

 

A közgyűlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

 

3/2014 (V.20.) számú közgyűlési határozat

 

A közgyűlés egyhangú igen szavazattal elfogadta a 2013. évi számszaki beszámolót, a Felügyelő Bizottság jelentését valamint a közhasznú jelentést.

 

Török I.: következő napirend a 2014. évi költségvetés, ill. pénzügyi terv elfogadása. Van-e szóbeli kiegészítés a tervhez?

 

Bán T-né:       A költségvetés a tagdíjbevételre és két egynapos tanfolyam bevételeire épül. A kiadások csak a már ismert, szerződéssel lekötött, un. fix kiadásokat tartalmazzák. Egyéb tartalommal az új Elnökségnek kell majd megtöltenie.

 

Hozzászólás, észrevétel, kérdés nem hangzott el. A közgyűlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

 

4/2014 (V.20.) számú közgyűlési határozat

 

A közgyűlés egyhangú igen szavazattal elfogadta a 2014.évi költségvetést.

 

 

  1. napirend: az Egyesület Alapszabályának módosítása

 

Török I.:: a 2014. május 8-án megtartott Elnökségi ülés határozata   alapján az Egyesület kérvényezi a Fővárosi Bíróságtól a közhasznú besorolást. Ennek feltétele, hogy az Alapszabály a 2011. évi új Civil törvény előírásait tartalmazza, mégpedig azt, hogy legyen rögzítve az Alapszabályban, hogy a tevékenységeink melyik közfeladathoz, ill. melyik tör-vényhez kapcsolhatók. A felsőoktatási törvényt jelöltük meg, mint amihez közvetetten kapcsolódunk a feladatainkkal. Másik változtatási javaslat, hogy az elnökség változatlanul 11 tagú, de a főtitkári tisztség helyett 2 elnökhelyettest javasolunk, valamint az 5 tagú Felügyelő Bizottság helyett 3 tagút. Az Elnökségi ülésen felmerült az is, hogy lehessen kevesebb elnökségi tagot választani, tehát fogalmazzunk úgy, hogy az elnökségi tagok száma 7-11 fő.

Több hozzászóló ezt erősítette meg.

A közgyűlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:

 

5/2014 (V.20.) számú közgyűlési határozat

A közgyűlés egyhangú igen szavazattal elfogadta az Alapszabály módosítást az alábbiak szerint:

Az Egyesület előzőekben felsorolt közhasznú tevékenységei a mindenkor hatályos felsőoktatási törvényhez, mint közfeladathoz közvetetten kapcsolhatók.

Jogszabályhely: a 2011. évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról.

–  Az Elnökség 7-11 tagú, tagja az elnök, és a Közgyűlés által megválasztott további 6-10 elnökségi tag.

 –   Az Elnökség  tagjai közül két elnökhelyettest választhat.

– A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés által megválasztott elnökből és két tagból álló testület.

 

Egyidejűleg felhatalmazza az Egyesület elnökét, hogy a módosítást  a Fővárosi Törvény-széknek bejelentse.

 

  1. napirend: Az Egyesület elnökségének újraválasztása.

 

Török I. tájékoztatja a közgyűlést, hogy az Elnökség felkérte Széll Gábort a Jelölő Bizottság elnökének, Légrádi Zsoltot és Végvári Imrét a Bizottság tagjának.

Kéri a közgyűlést, hogy erősítse meg az Elnökség felkérését.

 

Hozzászólás, észrevétel, kérdés nem hangzott el. A közgyűlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül megválasztotta: Széll Gábort a Jelölő Bizottság elnökének, Légrádi Zsoltot és Végvári Imrét a Bizottság tagjának.

 

Török I. a jelölő bizottsági munka idejére szünetet rendelt el.

 

SZÜNET

 

Felkéri Széll Gábort, hogy ismertesse a Bizottság által összeállított jelölő listát.

 

Széll Gábor: Ismerteti a javaslatot

 

Török I: megkérdezi, hogy van-e más javaslat az elnökre, illetve az elnökségi tagokra?

 

.

 

Nem hangzott el egyéb javaslat.

 

Török I: ,Megkérdezi, hogy a jelöltek vállalják-e a tisztséget? A válasz: igen.

Török I. felkéri a Jelölő Bizottságot, hogy készítsék el a végleges jelölő listát, javasolja, hogy az töltse be a szavazó lap szerepét is. Elkészültéig szünetet rendel el.

 

Szünet után kiosztásra kerülnek a szavazó lapok.

 

Török I.: Felhívja a figyelmet, hogy a titkos szavazásnál:az intézményi tagok esetében 1 fő képviseletre jogosult, vagy írásbeli meghatalmazottja szavazhat. Jelezte, hogy a Jelölő Lapra a szavazó is felírhatja az általa javasolt jelöltet.

Akkor érvényes a szavazat, ha:

– a szavazó lapon: az elnökre 1 -, az elnökségi tagra 10 név szerepel.

– az tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapja.

 

Tekintettel arra, hogy a Jelölő Bizottság feladata teljesült, javasolja a három tagot Szavazat Számláló Bizottsággá átminősíteni. Ellenvetés nem volt.

 

Titkos szavazás

A szavazatszámlálás alatt rövid szünet.

 

Széll G: Ismerteti a szavazás eredményét: 20 érvényes szavazat érkezett:

 

Igen                Nem

Elnök:             Gulyásné Turóczi Margit                                20                  0

 

Elnökségi tag: Baumgartnerné Holló Irén                               20                   0

Falusi Károlyné                                               20                   0

Földesi Gabriella                                             20                   0

Dr. Gárdos Csaba                                            20                    0

Herczeg László                                                20                   0

Kohut Balázs                                                   20                    0

Kökényesi László                                            20                    0

Krutki Józsefné                                                20                    0

Széll Gábor                                                      20                    0

Török Imre                                                       20                    0

 

FB elnök:  Bán Tamásné                                                          20                   0

FB tagok:  Kertészné Barátosi Rozália                                    20                   0

Zsiborácsné Petró Mária                                         20                  0

 

Török I.: Gratulál a megválasztott új vezetőségnek.

 

 

  1. napirend: Konzultáció a felsőoktatási intézményi gazdálkodás időszerű kérdéseiről

Moderátor: Dr. Gárdos Csaba felügyeletvezető (MÁK)

 

Gárdos Csaba a bevezetőben beszélt a költségvetési szféra adósságállományáról, amely 40 md Ft, 2010 óta a négyszeresére nőtt, és ennek 40 %-a a 60 napon túli adósság. A felsőoktatási intézmények adósságállományáról elmondta, hogy bár 2013-ra 34 md Ft-tal csökkent a költségvetési támogatás, az adósság a 2010. évi 12 md Ft-hoz képest jelenleg 19 md Ft, tehát látszik az intézmények erőfeszítése az adósság csökkentésére, és ennek az adósságnak a 70%-a az egyetemi klinikák adóssága. Elmondta, hogy 20 helyen van költségvetési felügyelő, de cél, hogy minden állami intézménynél legyen. A kancellária rendszerről az a véleménye, hogy ha a jelenlegi gazdasági főigazgató lesz a kancellár, akkor nem változik semmi, ha külső tag jön, akkor a hatásköri megosztás miatt surlódások lesznek. Ha a rektor – g.főigazgató – ktgvetési felügyelő jól funkcionálna, az elegendő lenne.

Sós Ágnes: a PPP finanszírozásban évek óta csökken a támogatás aránya (most kb. 40%), és azoknál az intézményeknél, ahol a hallgató létszám is csökken, ott ez komoly gondot okoz. A struktúra alapból próbálnak ezeknek az intézményeknek segíteni, de az is gond, hogy az adott támogatás későn érkezik az intézményhez.

 

Krutki Józsefné: A felsőoktatás területén jelentkező forráskivonás hatását az Egyetem (PTE) vezetése számos nehéz döntést igénylő költségcsökkentő intézkedésekkel (pl. csoportos létszámleépítés, cafeteria juttatások megvonása stb.) igyekezett kompenzálni.

Az ésszerűsítő intézkedések pozitív hatását azonban jelentős mértékben eliminálják azok a többletköltségek, amelyek központi intézkedésekből fakadóan terhelik az Egyetemet. Ezek közül a következőket kell kiemelni:

a, Intézményt már terhelő tételek:

  • Tranzakciós illeték: éves hatása 90 millió forint,
  • PTK változása a késedelmi kamat tekintetében:
    • a kamat mértéke JBK+7%-ról JBK+8%-ra emelkedett: éves hatása 25-30 millió forint,
  • minimálbér-emelés: éves hatása mintegy 120 millió forint,
  • ÁFA emelése 25%-ról 27%-ra: éves hatása 230 millió forint.

b, Még nem jelentkező, de potenciális kockázatot jelentő tételek:

  • Miden szállító késedelmi kamatot fog számlázni:
    • A PTK változása miatt a szállítók ellenérdekeltek abban, hogy lemondjanak a késedelmi kamatról, mert társasági adóalap növelő tétel lett. Amennyiben azok a szállítók számláznak késedelmi kamatot, amelyek eddig nem tették, az évi 300-400 millió forint további terhet is jelenthet,
  • Behajtási költségátalány (40 euro):
    • jelenleg még nem számlázzák a szállítók, de akár évente 600-700 millió forintot is jelenthet (55 ezer db számla).

Javaslat:

  • A költségvetési szervek esetében célszerű lenne a PTK vonatkozó részeit módosítani.
  • A MÁK körébe tartozó intézmények pénzügyi tranzakcióit illetékmentessé kellene tenni.
  • Az ÁFA emelés és a minimálbér emelés hatását az állami finanszírozásban érvényesíteni kellene (képzési normatíva, HBCs)

 

  1. A finanszírozás ütemezésének negatív hatása az intézményi likviditásra

Mind a felsőoktatási, mind az egészségügyi terület finanszírozásának ütemezése negatívan hat az adósságállomány kezelésére és annak finanszírozására:

  • Késedelmi kamatok az állami források késedelme miatt:
    • PPP állami finanszírozási hányad féléves késedelme: 20-30 millió forint
  • Egy összegű év végi forrás biztosítása az ütemezett/havi finanszírozás helyett:
    • Struktúra átalakítási és kutatóegyetemi támogatás (1.000 + 667 millió forint) év közbeni hiányának késedelmi-kamat hatása: 90 millió forint
    • OEP forrás év végéig történő visszatartásának (kasszasöprés 1.352 millió forint) késedelmi-kamat hatása: 75 millió forint

Javaslat:

Amennyiben fent említett források év közben egyenletesen érkeznének az intézmény számlájára, abban az esetben a likviditás kiszámíthatóbb lenne, illetve jelentős (kb. 150 millió forint) késedelmi kamat tehertől mentesülne az intézmény.

 

2 . A Klinikai Központ gazdálkodásának elkülönítése

A jelenlegi szabályozásban nem egyértelműen tisztázott, hogy az Egyetem egészségügyi szolgáltatója vonatkozásában elkülönített likviditáskezelést kell-e megvalósítani. A teljes Egyetem egy jogi személy, ugyanakkor az egészségügyi és az oktatási terület eltérő működése, finanszírozása, elkülönülő fenntartói szerepvállalása indokolttá teszi, hogy az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi műveletek külön bankszámlán bonyolódjanak. Mi a Minisztérium álláspontja/terve a klinikák gazdálkodásának elkülönítése tekintetében?

 

  1. A Klinikai központ hiányának kezelése

Az Egyetem egészségügyi szolgáltatójánál újból és újból kialakuló milliárdos veszteség komolyan kockáztatja az egész intézmény működőképességének fenntarthatóságát. A hatékonysági tartalékokat a PTE konszolidációs programmal igyekszik kiaknázni, ugyanakkor a hiány nagyobb része arra vezethető vissza, hogy a törvényben rögzített (társadalmilag elvárt) feladat ellátásra a biztosított forrás nem elégséges.

=Progresszivitásból fakadó rendelkezésre állás költségnövelő hatása

Az egyetemi egészségügyi szolgáltató a progresszivitás csúcsán működő intézmény, amelynek folyamatos rendelkezésre állást kell biztosítania, fogadnia kell az átlagosnál súlyosabb eseteket is és magasabb szintű infrastruktúrát kell működtetnie. Az ebből fakadó többletköltségeket a jelenlegi finanszírozási rendszer nem ismeri el.

 

=Fenntartó által nem finanszírozott felhalmozási kiadások

A duális finanszírozás értelmében az OEP a működési költségeket téríti meg, míg a tőkeköltséget a fenntartónak kell finanszíroznia, ennek ellenére a kincstári költségvetésben ilyen tétel nem jelenik meg. A klinikákon a legszükségesebb felújítások és eszközpótlások megvalósítása évente átlagosan 300-400 millió forintot tesz ki, míg az eszközbérleti költségek további évi 350 millió forintot tesznek ki. Ezt a fenntartó jelenleg nem finanszírozza a PTE részére.

A központi eszközpótlási forrásokért folyó harcban tovább rontja az egyetemek esélyeit, hogy a GYEMSZI a saját fenntartási körébe tartozó intézmények igényeit helyezi előtérbe, az egyetemek ilyen tekintetben gazdátlanul maradtak.

Javaslat:

Az egyetemi egészségügyi szolgáltatók OEP finanszírozásában figyelembe kell venni az indokoltan felmerülő többletköltségeket. Erre számos példa van Európa szerte (pl. Hollandia, Franciaország stb.).

A jogszabályban rögzítetteknek megfelelően (egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. § (2) bekezdése, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 141. § (5) bekezdése) az EMMI költségvetésében forrást kell tervezni az egyetemi egészségügyi szolgáltatók eszközpótlási igényeire.

 

Gulyásné: – A jogszabályok előzetes véleményezése a jogalkalmazókkal nagyon hiányzik.

  • A Minisztérium nem adott ki egységes önköltség számítási módszert, a képzési normatívákat mindenki másképp számolja, ami a hallgatói szerződések miatt probléma.
  • Fontosnak tartja az Egyesületen belüli konzultációkat is.

 

Falusi Kné: – Probléma, hogy a finanszírozás és a beszámoltatás nem a vonatkozó Kormány rendelet szerint történik, pedig több intézménynek járna plusz forrás, amit évek óta nem kapunk meg;

– hiányzik az oktatási tevékenység együttes értelmezése;

– visszterhes szerződést kötni és kifizetést teljesíteni a vonatkozó tv. alapján csak akkor lehet, ha átlátható a partner. A közmű szolgáltatóknál ez probléma, mert nem adnak nyilatkozatot. Ha nem fizetem a számlát, kikapcsolják a villanyt. Kezelhetetlen a rendszer! Az adatkezelési előírás sem világos: ha a szolgáltatás teljesült, akkor meg kell semmisíteni az adatokat, de akkor –egy pár hónap múlva – az ellenőrzésnek hogy bizonyítom, hogy bekértem az adatokat?

 

Baumgartnerné: Kötött felhasználású pénzeket kapunk, de a működésre már nincs forrás. Ágazaton belüli forrás átcsoportosítások az alapvető működést nehezítik.

 

Herczeg L.: Az EU-s pályázatok másfél éve nem mozdulnak.

 

Gárdos: – KIR problémák folyamatosan vannak;

– nincs stratégia a felsőoktatás finanszírozására;

– fontos, hogy több csatornán jelezzük/jelezzék az intézmények a problémákat,

– hasznosak a ktgvetési felügyelők havi jelentései, amiből intézményenként 3 mondatos rezümék készülnek az állami vezetők részére. Javasolja, hogy a felügyelőknek is lehessen jogszabály módosítási javaslatuk.

 

Az Elnök megköszöni a hozzászólásokat, a közgyűlést bezárja.

 

Kmf.

Bán Tamásné

jegyzőkönyvvezető

 

Falusi Károlyné                                                                     Tóth Imre

  1. hitelesítő jk. hitelesítő